Zsaluzási – állványozás és tetőfedés
Zsaluzási – állványozás és tetőfedési munkálatok
A zsaluzás a kiviteli során több fázisban jelentkezik pl: alap zsaluzás, lépcső zsaluzás, pillér zsaluzása. A zsaluzási munkálatok a kiviteli tervek alapján készülnek.
Az állványozási és tetőfedési munkálatok volumene illetve milyensége már a tervezés pillanatában eldől. Egy szépen megtervezett, stílusos tetőszerkezet új otthonunk koronája lehet.
Ahogy az építkezés során a piac kínálta termékek közül nehéz a választás, nincs másképp ez a tetőszerkezetnél sem. Komplex módon kell megvizsgálni, milyen legyen a tető és milyen tetőfedő anyag védje a ház tetejét. De először nézzük a formákat:
- a tető dőlésszögét ( fok) a ház stílusa határozza meg, ezért már a háztervezés első pillanataiban érdemes tudni, hogy milyen tetőt képzeltünk el. Utána pedig még fenn áll a kérdés, hogy milyen cserepekkel, vagy más rendszerelemekkel borítsuk azt.
Aki kedveli a minimalista, tiszta, kubista formákat, valószínűleg a lapostetők rajongója. Ez a fogalom a csaknem vízszintes tetőket takarja. Előnye ennek a megoldásnak a letisztult jelleg mellett, hogy akár tetőteraszt is kialakíthatunk rajta. Ugyanakkor a lapostetők rendkívül gondos, szakszerű kivitelezést igényelnek energetikai és élettartam szempontjából, bár ez természetesen a többi tetőmegoldásnál sem maradhat el.
Az alacsony (0-5 fok) hajlásszögű tartományban nem lehet cserép héjalást alkalmazni.
Elegáns és napjainkban divatos megjelenést mutatnak a kishajlású tetők (5-16 fok), amelyek jól illeszkednek például a mediterrán stílushoz, ugyanakkor nem alakul ki alattuk a magastetőkhöz hasonlóan nagyméretű padlástér.
Az ennél meredekebb tetők a magastetők, amelyek például a klasszikus parasztházaknál jellemző. Ha nagyon tájékozottak szeretnénk lenni, akkor még megjegyezhetjük, hogy a magastetőket is csoportokra oszthatjuk: közepes (45 fokos szögűnél kisebb) és meredek hajlásszögű tetőkre.
A magastetők egyik nagy előnye, hogy az alattuk lévő teret tetőtér-beépítés formájában szintén hasznosíthatjuk lakótérként.
Ma már nemcsak fából, hanem fémből és vasbetonból is kialakítanak ilyen szerkezeteket. Amennyiben a tetőtér élettér, ne felejtkezzünk el a tető megfelelő szigeteléséről sem, ezzel jelentősen csökkenthetjük a későbbi fűtési költségeket. Nem beszélve a tetőszigetelést is védő alátéthéjazat páraáteresztő képességéről, amely megakadályozhatja a vizesedést és a penészedést.
A magastetők legismertebb, klasszikus tetőformája valószínűleg a nyeregtető. Ennél a megoldásnál a tető két oldala egyforma vagy eltérő szögben megdöntve a gerincnél csatlakozik, a ház két végfalán ilyenkor alakul ki az ún. oromfal, egy háromszögletű felület.
A nyeregtető egy variációja a félnyeregtető, amikor csak egy ferde tetősík fedi féloldalasan
az épületet.
A klasszikus retró kockaházakról pedig a sátortető lehet ismerős: itt piramisforma, négy egymásnak támasztott háromszögforma tetőfelületből alakul ki ház tetőszerkezete.
Ezeknél a formáknál jóval változatosabb variációs lehetőségek közül választhatunk. A kontytetőnél a nyeregtető függőleges oromfala helyett is ferde tetőfelület kerül a házra, a csonka kontytetőnél pedig az oromfal egy része megmarad.
A régies villaépületek, kastélyok megjelenését idézi fel a manzárdtető, ahol a tetőfelület megtörik, egy meredekebb és egy kevésbé meredek felületből áll össze.
De kerülhet a ház toronyszerű elemére akár toronytető is, amely általában egy meredekebb, sátorszerű tető, amilyet a templomtornyokon is láthatunk. Ez lehet akár kúpformájú, azaz kúptető is.
